Skyhall Drone

09/06/2024

A Szigligeti vár legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak - pannonhalmi bencések építették 1260–1262 között. IV. Béla király 1262-ben cserével megszerezte a várat, felügyeletét a Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt. 1531-ben az enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, parancsára Martonfalvay Imre deák nagyobb sereggel ostromoltatta, majd átépíttette, kibővíttette a várat.

A rohamosan előrenyomuló törökökkel szemben Szigliget is a végvárrendszer részévé vált. A lengyeltóti Lengyel család birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint volt. Halála után 1573-tól a sógora lengyeltóti Lengyel István lett a várkapitány. A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A somogyi partot uraló törökök sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük emelték a part menti magaslatra az „Óvárt”, ami a magyar naszádosok bázisa volt. 1645 körül a vár leégett, de Lengyel Boldizsár újjáépíttette. Szigliget végzetét egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, a tűzben leégtek a vár épületei 1697-ben. A Lengyel família már nem állíttatta helyre.

A török hódoltság után a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt.

A Szigligeti vár a Balaton-felvidék egyik gyöngyszeme. A vár legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak volt...

25/05/2024

A dunai rakodó, illetve kötélpálya állomás, vagy ismertebb nevén szénrakodó, a Dorogi Szénbányák szállító és elosztó üzemegységének volt külön részlege. A konstrukció 1927-ben kezdett el működni. Az építés első fázisát jelentő alapozást a lehető legalacsonyabb vízállásnál végezték el, az alapok 5 méter mélységben vannak a folyó meder talajszintje alatt.

Az építmény funkciója az volt, hogy a dorogi szénbányák által kitermelt szénport folyami uszályokra továbbítsa. A beton alapokon nyugvó acélszerkezet több, mint 5,7 kilométeres kötélpályával volt összeköttetésben a szénbánya osztályozó egységével, ezen a pályán érkeztek a szénporral megrakott csillék a Duna partjához. A hajókra rakott szenet főként a csepeli erőműbe, illetve a fővárosi ipari létesítményekbe szállították. Amikor még funkcionált a szénrakodó, a vízben két hatalmas lábon álló, több emeletnyi magasságban lévő közel kétszáz négyzetméter alapterületű termében fogadták a szénporral teli csilléket. A kötélpályán beérkező fém kocsikat egy három-négyfős személyzet leforgatta a rendszerről, majd azok tartalmát az úgynevezett bunkeres surrantón, azaz egy csúszdán leöntötték. A surrantók az uszályokhoz csatlakoztak, a szénpor így került a hajókra. Az üres csilléket a munkások visszaillesztették a kötélpályára, melyek tovább indultak Dorog felé, a bányához. A szénrakodóban egy puffer, vagyis egy tároló is volt, ebbe azt az anyagmennyiséget rakták, mely arra az időre volt jó, amikor a megrakott uszályt felváltotta az ürest. Az egyedi helyen és speciális adottságokkal bíró vízben álló épületet csónakkal közelítették meg a munkások, akik a kikötés után egy vaslétrán kapaszkodtak fel a magasban lévő teremhez.

A dunai rakodó kapacitása elérte a napi ezer tonnát is, ezt a teljesítményét 1963-ig tartotta, akkor leállították a szállítást, illetve ekkor került sor a kötélpálya és az építmény berendezéseinek elbontására. Az épület, mely ipartörténeti emlék, 1970 óta áll üresen, a két hatalmas talpazaton álló szerkezet már csak a fémvázból és a falburkolatból áll, a házrésznek még a padlógerendáit is elvitték.

A szénrakodó már hosszú évtizedek óta jellegzetes megállója, látnivalója a dunai csónaktúráknak, városnéző és kiránduló útvonalaknak.

Dunai szénrakodó, Skyhall Drone -

A dunai rakodó, illetve kötélpálya állomás, vagy ismertebb nevén szénrakodó, a Dorogi Szénbányák szállító és elosztó üzemegységének volt külön részlege. A ko...

31/01/2021

Csodálatos Balaton-felvidék - Királykő, Kapolcs, Kinizsi vár, Nagyvázsony

28/01/2021

Kapolcs a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben fekszik; a településtől délkeletre magasodik a Királykő monumentális sziklacsoportja. Anyaga bazalt, amely a Bakony és a Balaton-felvidék egyik jellegzetes kőzettípusa. A sötétszürke színű, kiömlési magmás kőzet a felszínre kiáramló izzó, forró kőzetolvadékból kristályosodott ki. A Királykő térségében fellelhető sziklaképződmények, népies elnevezéssel „bazaltorgonák” testvérei a Badacsonyban vagy a Szent György-hegyen találhatók. A Királykő bazaltoszlopai feltehetően egy 80×50 méteres földvárat, Attila várát határolták. Még ma is jól kivehetőek a régi sánc szélei.

A Balaton-felvidék legszebb panorámája tárul fel előttünk a Káli-medencét uraló Fekete-hegy tetején épült Eötvös Károly-kilátóból. A környéken számos hegyi, mocsaras kis tavacskát fedezhetünk fel, idilli hangulatú legelőkön, réteken át túrázhatunk.

Kapolcs a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben fekszik; a településtől délkeletre magasodik a Királykő monumentális sziklacsoportja. Anyaga bazalt, amely a Bako...

24/01/2021

Csodálatos Balaton-felvidék, Kossuth kilátó, Halom-hegy

24/01/2021

Csodálatos Balaton-felvidék, Kossuth kilátó, Halom-hegy

24/01/2021

Hegyestű, Monoszló - csodálatos Balaton-felvidék

21/01/2021

Csodálatos Balaton-felvidék ...
Vigántpetend határában található a Római Őrtorony kilátó. Itt haladt egykor a római hadiút ... Itt született Szent Márton tours-i püspök is 316-ban. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a tájra.

A Kinizsi vár a magyarországi várépítészet történetének viszonylag késői alkotása. Építésének pontos ideje ismeretlen, egy az 1469-es oklevél már a megépült vár várnagyaként említi Udvary Pált. Hűséges szolgálatai fejében a vár 1472-ben Kinizsi Pál birtokába kerül, aki jelentős építkezésekbe kezd, részben megerősíti, részben komfortossá teszi a várat, így válik Kinizsi székhelyévé. A XVII. században a vár a dunántúli végvárak láncolatába tartozik. A vár feltárása és részleges helyreállítása az 1950-es évek közepén történik meg.

Zádorvár vagy Himfy-vár jelentős maradványai a Balaton-felvidék zöldellő lankái között terül el a csupán néhány utcából álló Barnag és Pécsely község között. Az első kőből épített épületről 1374-ben emlékeznek meg az oklevelek. 1386-ra a Zádorvár jelenlegi formájának kialakítása - amelynek udvara 55x60 méteres és közel szabályos négyszöget alkot - elkészül, és a Vezsenyi családhoz kötődik. Az épületegyüttesen belül a déli oldal ad helyet a lakórésznek, amelyhez egy, a keleti falsíkból kiugróan negyed körívű boltozattal záródó apszissal rendelkező kápolna is csatlakozik. A déli falszakasz közepén helyezkedik el a kaputorony - amelynek bejáratát vélhetően statikai okokból elfalazták -, a délnyugati sarokban pedig szintén egy erős és magas torony áll.

Vigántpetend határában található a Római Őrtorony kilátó. Itt haladt egykor a római hadiút, a területet pedig a birodalomban Pannónia provinciának nevezték, ...

19/01/2021

A Hegyestű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. Tengerszint feletti magassága 337-338 m. A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelésnek köszönhető, hogy feltárult a hegy belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, s kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt.

A Hegyestű egy vulkán kürtőjének maradványa, melyet az erózió preparált ki a környezetéből. Az egykori kürtőben a földfelszín felé törő, bazaltos összetételű magma megrekedt, s hűlése során öt- és hatszögletű, 20–40 cm átmérőjű bazaltoszlopokká szilárdult meg, melyek orgonasípszerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak. Az alsóbb szinteken megfigyelhető hólyagos, úgynevezett „kukoricaköves” bazaltban az egykori vulkáni gőzök, gázok helyét őrző hólyagüregek néhol irányítottan helyezkednek el.

Kossuth-kilátó – A Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját nyújtó kilátót 1962-ben építették Dörgicse és Mencshely között félúton, a Halom-hegyre. 399 méterével ez a környék legmagasabb pontja, így az egész Déli-Bakonyt beláthatjuk innen.

Nevét arról kapta, hogy az 1848-as szabadságharc bukása után Mencshelyen rejtőztek Kossuth Lajos üldözött gyermekei és felesége. A kilátó közelében egy régi kemencét is találunk, amit a legenda szerint egykor Kossuth kovácsa használt.

A kilátót 2015-ben teljesen újjáépítették, és közelében kialakították a 2 km hosszú Vulkán tanösvényt, amely a Halom-hegy kialudt vulkáni kúpjának történetét, geológiai sajátosságait és élővilágát mutatja be. Láthatunk helyi kőzetekből épített tűzhányómaketteket és a közelben kibányászott kövekből kirakott, hatalmas Balaton-térképet is, ami a kilátóból látszódik jól igazán.

A Hegyestű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. Tengerszin...

25/05/2020

Csodálatos Budapest ...

26/12/2019

Egy szép nyári gurulás margójára ...

A Desedai arborétum a Zselic és Külső-Somogy határán, Kaposvártól északra terül el. A mag-ját egy 8 km hosszú mesterséges tó képezi, amelyet 1975-ben hoztak ...