30/06/2026
Nemrég tértem haza az Egyesült Államokból, és az utazás során Új-Mexikóban találkoztam ezzel a különleges tájjal. A végtelennek tűnő, vakítóan fehér dűnék távolról nézve szinte olyanok, mintha frissen hullott hó borítaná a vidéket.
Csakhogy ez nem hó, és még csak nem is a sivatagban megszokott kvarc homok. A dűnék szinte teljes egészében gipszből állnak. Több százmillió évvel ezelőtt ezen a vidéken sekély tenger hullámzott, amelynek elpárolgása után vastag gipszréteg marad vissza. Az idő, a szél és a természet kitartó munkája alakította ki azt a különleges tájat, amely ma a Föld legnagyobb gipszhomok-dűnerendszere.
Van valami egészen szürreális abban, amikor az ember vakítóan fehér 'homokon' sétál a sivatag közepén. Mintha a tél és a nyár egy pillanatra ugyanazon a helyen találkozna...