https://www.facebook.com/1175420695645916/

Képtávíró

Ha szereted a régi képek hangulatát, érdekelnek egy elfeledett világ történetei, vagy csak jó érzés elveszni a múlt emlékeiben, akkor jó helyen jársz!

Kövess minket, és nézz vissza minden nap, mert minden kép mögött ott rejtőzik egy valódi történet!

11/09/2026

Izgatott, egyenruhás úttörők népesítették be 1978. március 11-én, szombaton az Magyar Honvédelmi Szövetség kaposvári székházának rádiósbázisát, ahol jubileumi, tizedik alkalommal rendezte meg Lenin ifjú távírásza címmel az MHSZ a somogyi általános iskolák rádiótávírász-szakkörei versenyét. Az eseményre Balatonszabadiból, a siófoki II-es, a hetesi, a lengyeltóti, a balatonkeresztúri és a kaposvári gyakorló iskolából érkeztek ifjonc rádiósok. Az iskolások egy külön szobából adták le az „adást”, melyet egy másik helyiségben ellenőrzött a három tagú zsűri, melynek tagjai szerint a legjobbak a felnőtt távírászok között is megállták volna a helyüket. A bírák végül a siófoki Németh Erikát találták a legjobbnak, a második helyen iskolatársa, Horváth Erika végzett, a bronzérem a szintén siófoki Lacza Juditnak jutott, az első két díjazott ráadásul bejutott az áprilisi, leninvárosi (ma Tiszaújváros) országos döntőbe. A többieknek sem kellett keseregniük, hiszen a Lenin ifjú távírásza titulust és a vele járó emlékplakettet minden induló kiérdemelte végül.

10/09/2026

Az idén 85 éve, hogy megalapították, s másfél évtizede, hogy bezárták a Nagyatádi Konzervgyárat. Az 1948-ban államosított – 1964-81 között a Konzervipari Tröszthöz tartozó, utána önálló vállalatként működő – cég a hatvanas évek közepétől bő 20 esztendőn át a hazai és a szocialista piac meghatározó szereplőjének – a legnagyobb mennyiségben a Szovjetunióba szállítottak, de Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK is komoly exporthelynek számított. A fénykorban 2200-an dolgoztak a vállalatnál, mely komoly termékszortimenttel rendelkezett a savanyúságoktól a konzervzöldségeken át a desszertekig, gyümölcslevekig. A minőséget jól mutatta, hogy a 2011-ben végleg bezárt gyár 11 alkalommal érdemelte kis a Kiváló Vállalat címet, s sok esetben újítójának számított, ilyen volt például a Nagymama Lekvárja, mely ma is megtalálható a boltok polcain, csak éppen a brand már más cégé.
Ma ésszel felfoghatatlan mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt dolgoztak fel a konzervgyárban, 1977 őszén például cirka 1200 vagon almát, melyből kompóton kívül almasűrítmény és -lé is készült, s melyet a szocialista országokon kívül Nyugat-Európában is sikerrel dobtak piacra.

09/09/2026

Két fordulóval a bajnokság vége előtt, 1983. május 6-án a Rákóczi iskola tornatermében a Zalaegerszegi Főiskola elleni magabiztos, 22 pontos győzelem (111-89) azt jelentette, hogy a kaposvári SÁÉV SC (a Kometa-KVGY K*K elődje) története során először feljutott az első osztályba. A siker értékét növelte, hogy Simon Károly játékos-edző csapatát szinte csak helybéli játékosok alkották – a bajnoki címről döntő mérkőzésen Gosztonyi, Szabó G., Monok, Magyarfi és Gálosi kezdett, csereként beállt Déri, Szabó T., Stickel, Czimbalek és maga, a tréner –, ami azonban egyúttal azt is jelentette, hogy az NB I-remeg kellett erősíteni a keretet.

🏀Így került Kaposvárra a felkészülés során a két lengyel légiós, a L**h Poznan 29 esztendős, 57-szeres válogatott centere, Marek Kostencki, valamint Jerzy Frolow, a Gwardia Wroclaw 32 éves, 87-szeres válogatott irányítója. Zalaegerszegről érkezett Magyar András, szintén a zalai városból az éppen a Honvéd Táncsicstól leszerelt Vass Ferenc, míg Szolnokról visszaigazolt a gárdához Tóth Zoltán. A lengyelországi edzőtábor mellett a csapat a hagyományos felkészülési tornákon, a Göcsej- és a Latinca-kupán készült az új bajnoki szezonra, s bár az eredmények miatt a szurkolók kissé aggódtak, az október 1-i nyitómérkőzésen – immár a sportcsarnokban, 700 néző előtt –, noha a félidőben még a vendégcsapat vezetett öt ponttal, átgázolt a BSE-n (91-65, a 91 dobott pont már csak azért is kiemelkedő, mert ekkor még nem létezett 3 pontos dobás.).

Az új játékosok közül Kostencki 23, Magyar 21, míg Frolow és Tóth 7-7 pontot tett a közösbe, a feljutást kiharcolók közül csak Monok került a kezdőötösbe, amit 16 ponttal hálált meg. A padról Gosztonyi 17 egységgel szállt be, Magyarfi, Gálosi, Stickel és Czimbalek pedig nem szereztek pontot. A gárda első NB I-es kosarát Kostencki, az első magyar pontokat pedig Monok szerezte. Az első sikert – a rájátszással együtt – még 10 követte, 17-szer pedig vereséget szenvedett a csapat, mely a 15. helyen fejezte be a 20 csapatos bajnokságot, s így magabiztosan maradt tagja a legmagasabb osztálynak.

08/09/2026

Alig fél évvel a sétálóutca 1987 októberi átadása után kezdték építeni (elemeiből összerakni) a Fő – akkor még Május 1. – utca és az árkádos ház találkozásánál a pécsi Zsolnay-gyárban vöröses pirogránitból készült, eozinmázas Zsolnay-kutat, Fürtös György alkotását, melyet végül 1988 júniusának végén avattak fel. A díszkút, mely hamar a kaposváriak kedvencévé vált meglehetősen hányattatott 28 évet tudhat maga mögött: 1993-ban megrongálták, öt évvel később lelopták róla a három eozinmázas kosfejeket, míg 1999 tavaszán egy autós tolatott neki. Akkor többek között közadakozás segített az újjáépítésében, hogy aztán 2017-ben teljesen felújítsák.

07/09/2026

Cipésztanulók 1985-ben.

06/09/2026

Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded! – szólt az úttörőknek a Rákosi-korban a szlogen, mely aztán az évek, évtizedek múlásával szépen egyszerű iskolai papírgyűjtéssé szelídült. Persze ettől még kötelező volt, minden tanévben kétszer, egyszer szeptember végén, október elején, majd április környékén megindultak az általános iskolások – mint képeinken a kaposvári Krénusz, vagyis a mai Honvéd utcai iskola diákjai –, végigcsöngették a lakótelepeket, bejárták a kertvárosi utcákat, s elkérték a lakóktól a felhalmozott újságokat. Mivel akkoriban még mindenkinek járt valamilyen napi- és hetilap, így szakmányba gyűlt a papírhulladék. A MÉH, vagyis a Melléktermék és Hulladékhasznosító Vállalat pedig megversenyeztette az iskolákat, ám a hozott haszonhoz képest apró, jelképes ajándékokkal szúrta ki a győztesek szemét. Az iskolák pedig nemcsak egymással vetélkedtek, az intézményeken belül a rajok, azokon belül pedig az őrsök is versenyeztek, ki tud több paprít összegyűjteni. Jellemző, hogy az iskolai úttörőcsapatokat, vagy akár az egyes rajokat patronáló cégek is beszálltak, az egyik kaposvári rajnak például a nyomda volt a patrónusa, s ilyenkor öt-hat mázsányi, a papírgyárból érkezett, tiszta újságpapír-ívvel segítette az ominózus osztályt, ahová amúgy az egyik helyi potentát csemetéje járt…
A gyűjtés két célt szolgált, egyfelől orvosolni a tervgazdaságban állandósult alapanyaghiányt a papíriparnak, másrészt – s ezzel azért megelőzte a korszellemet – az újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet. Persze az úttörőmozgalomban sokkal inkább a közösségi munka összetartó erejét hangoztatták, de a végeredmény szempontjából ez másodlagosnak számított: a gyerekek közösen dolgoztak, az ipar nyersanyagra lelt, a papír nem került a kommunális hulladék közé.

05/09/2026

A nyolcvanas években rádió és tévé már nagyjából minden lakásban akadt, s a lemezjátszó sem számított különlegességnek, más kérdés, hogy a szülők általában nem szívesen közösködtek gyerekeikkel, akiknek így alternatív zenehallgatási megoldásokat kellett keresniük. Az ifjúság körében amúgy is jobban hódított a kazetta, mint az LP, ám egy kazettás magnó is annyiba került, amit kevés ifjú tudott összekuporgatni, pláne a rádiós változatot, amivel fel lehetett venni az aktuális slágereket a hétfő délutáni kívánságműsorból, vagy Göczey Zsuzsa, Komjáthy György lemezajánlóiból, esetleg B. Tóth László Poptarisznyájából. Míg ma mindenki a telefonjáról hallgatja a kedvenc listáját, negyven éve még közös programnak számított a zenehallgatás: akinek volt magnója, annál gyűltek össze a haverok. Akiknek pedig nem volt erre lehetősége, azok a közösségi helyeken vigasztalódtak, a a Somogy Megyei Művelődési Központ, a legendás SMK szabadidőklubjában – az akkori Beloiannisz, a mai Somssich utcában, ahol jelenleg a Roxínház működik – naponta akár ötvenen-hatvanan is összegyűltek, ahol négyféle programból egyszerre tízen hallgathatták a kor menő slágereit.

04/09/2026

Szemerkélő esőben gyülekeztek az évadnyitó társulati ülésre 1983. augusztus 25-én a Csiky Gergely Színház művészei és dolgozói, akik a korábbi évekhez képest hosszabb szünetet kaptak a nyárra. Mely sokak számára természetesen munkával telt, Bezerédy Zoltán például Bacsó Péter Te rongyos élet című filmjében szerepelt. Sorra érkeztek a társulat tagjai, Pogány Judit Básti Julinak, Csákányi Eszternek, Lázár Katinak és a kisbabával befutó Czakó Klárinak mesélt a szocsi nyaralásról.
Az évadnyitó Babarczy László fenyegetőnek hangzó bevezetőjével kezdődött – „Rengeteg munka vár minket”, s aki ismerte a színházat, pontosan tudta, hogy korábbi években is kvázi a teátrum falai között éltek a művészek… -, majd közölte, Nagy Mária, Gyuricza István és Dunai Károly csoportos színészből gyakorlatossá léptek elő, míg a titkos szavazáson a társulat Jordán Tamásnak ítélte a Komor-gyűrűt.
Az évadról kiderült, hogy az első premier A kisfiú és az oroszlánok Ács János rendezésében, a felnőttbérletben pedig Molnár Ferenc Liliomával indult az évad. Az igazgató célként jelölte meg, hogy túlszárnyalják a 152 432-es nézőszámot – 212 előadást mutatott be a társulat!!! -, ugyanakkor arról is beszélt, késik a színészház építése, s a bérek is méltatlanul alacsonyak maradnak. A megyei tanács részéről ugyanakkor Balassa Tibor elnökhelyettes azt állította, kialakult a színház felújításának ütemterve, kirajzolódtak a feltételek, s az év végén dől el, hogy a felújítás időszakában a működést hogyan tudják biztosítani.
Utóbb kiderült, volt idő megtanácskozni, hiszen – ütemterv ide, ütemterv oda – a rekonstrukció csak 1986 őszén kezdődött meg…

03/09/2026

Kaszópuszta a szocializmusban ugyan a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe tartozott, ám a valóságban a miniszter, Czinege Lajos hadseregtábornok kvázi kisaját birtokaként kezelte, ez számított a kedvenc vadászterületének. Néhanapján Kádár János is feltűnt a szigorúan őrzött, a köz elől elzárt birtokon, melynek egy sokkal – talán még az első titkárnál is - népszerűbb vendége is akadt rendszeresen: Hofi Géza életében különleges helyet foglalt el Belső-Somogy, imádott a megyébe járni vadászni, A helyiek is kedvelték közvetlenségéért, egyáltalán nem a menő fővárosi előadóművészt játszotta, hanem valóban érdeklődött a természet és a környékbeliek élete iránt. Mi sem mutatta jobban, mennyire befogadták, hogy amikor 1997 decemberében menetrendbe állt a Karácsony névre keresztelt gőzmozdony, a kaszói erdőgazdaság új szerzeménye, jelképesen Hofi indította első útjára a szerelvényt, egyúttal átvette a frissen alapított Kaszó-aranyérmet, melyet azoknak adományoztak, akik sokat tettek a település megismertetéséért. A népszerű humorista akkor is arról beszélt, sokat jelent neki Kaszó, ahol barátai élnek, ahol nyugalmat talál az erdőben, de ami ennél is fontosabb, az emberek a szemébe néznek, amikor vele beszélnek, s őszinték, ugyanazt mondják ilyenkor, mint amikor hátat fordít nekik. Ezért is alapította meg a Hofi-díjat, melyet az esztendő legjobb szakmai munkáját végző vadász kapott meg.

Fotó: Lang Róbert

02/09/2026

Az idén 113 éve, hogy 1913-ban átadták a kaposvári Fő utca közepén, a megyeháza szomszédságában a ma Anker-ház néven ismert épületet. A szecessziós stílusú ház eredendően az 1864-ben alapított Somogy Megyei Takarékpénztár Rt. székházának és bérháznak épült, mely saját ingatlant akart, hiszen addig a pénzintézet a megyeháza épületében működött. Az igazgatóság pályázatot írt ki egy palota megtervezésére, az első három helyre sorolt pályaművet megvásárolták, majd összekombinálták, így született meg a végleges terv, mely Pilch Andor munkája, az építési munkálatokat pedig zalaegerszegi cég végezte helyi mesterek és munkások bevonásával – ez utóbbi felállás a közelmúltból ismerős lehet a kaposváriaknak…

Az épület számára kinézett telken korábban egy gazdatiszti lakásból kialakított étterem, a Központi vendéglő állt, melyet, miután a Somogy Megyei Takarékpénztár 180 ezer koronáért megvásárolt, 1913-ban lebontottak. A vendéglőt magánbérlők üzemeltették – nevük nem maradt fenn a krónikákban –, akik eleinte az Esterházy-uradalomtól – a gazdatiszt lakásának épült –, később a várostól bérelték az ingatlant. Tágas termei és emeleti helyiségei rendszeresen otthont adtak a kaposvári egyesületek – mint például az Ifjak köre vagy más civil szervezetek – zártkörű gyűléseinek és báljainak. Megszűnése után ezen funkcióit a Turul és a Korona szállók vették át.

Cím

Kaposvár

Weboldal

facebook.com

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Képtávíró új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Szeretnéd, hogy a(z) vállalkozásod elsőként szerepeljen az Fotózás Szolgáltatás tematikájú vállalkozások között Kaposvár városában?

Megosztás

Kategória

Fényképész